Napjaim sírkertje

Az ember sosem tudhatja, hol hagyja ott a fogát

Baby, please don't hurt me

Kérem lányom Brigitta hiányzását igazoltnak tekinteni, mert tegnap több mint egy órás, legális emberkínzáson vett részt, melynek során eltávolították szeretett csontvázának egy darabját.

Ráadásul pont olyan darabját, ami nélkül nehezen boldogulok szociálisan, mindenki tudja, hogy kultúránk alapja csontvázunk ezen kilógó részét mutogatni szimpatikus embertársaink üdvözlésére, illetve örömünk kifejezésére. Szörnyen sajnálom magam, hogy ilyen fogatlan vénszatyor lettem. Napról napra jobban fájt a szájpadlásom, így csak rászántam magam, hogy szerencsét próbáljak egy thai fogorvosnál is, ha már az angolok ilyen balfaszok.

Először javasolta, hogy bírjam ki a saját fogorvosomig, hátha újra lehet gyökértömni és megmenthető. Be kell vallanom, hogy boldogan távoztam a rendelőből, ráadásul nagyon kedvesek voltak és fizetni sem kellett. Sajnos a sarokra érve rájöttem, hogy ez csak önáltatás, csak beszartam az elkerülhetetlentől, mert a Moha is megmondta, hogy túl szűkek a gyökércsatornái (azaz, az a buzi tudta, hogy annyi a fogamnak, mégse húzta ki). Visszasunnyogtam a rendelőbe, és mivel pont lemondta valaki az időpontját fogadott a fickó. Természetesen egyből széttört a fogam én meg majdnem kiugrottam a plafonon. Erre behívták Cs-t lelki támogatásnak, amitől csak pipa lettem, mert szerintem ez az egész gusztustalan, az aranyérműtéteden sem vesz részt a pasid, de mivel szájkosárban voltam csak lábbal tudtam jelezni, hogy nem apás szülést terveztem. Bent maradt végül, mert nagyon aggódott, ami tök rendi tőle.

A fogorvos mondta, hogy mivel beletört, he has to cut. Erre én kérdeztem, hogy Á-ÁT? Amit úgy értettem, hogy: Wha-at? Are you copletely crazy? What do you want to cut? De ő szerintem az értette, hogy Cut? És annyit válaszolt, hogy yes.

Mint kiderült a fogamat kellett felaprítani, hogy gyökerenként húzza ki. Olyan hülye fogam volt, aminek kanyargósak a gyökerei, és hozzá van nőve a csonthoz(?). Nagyon érdekesnek találta, Cs-nak is meg akarta mutatni az elsőt, de kiabáltam, hogy e á, e e é! (ne má’, meg ne nézd!), és rúgtam egyet felé. Vette a lapot. Mire végeztünk, mindenki leizzadt, mondta a doki, hogy ilyet még nem látott, és hogy a rendelőjében lévő összes eszközt használnia kellett. Volt vagy egy mosogatógépre való előszedve mellette. Igazából nagyon kedves és profi volt, az asszisztens is masszírozta a képemet, és kenegette szőlőzsírral a számat. Ilyen törődő, kedves fogorvosnál még sosem voltam, mondtam is Cs-nak, hogy mostantól ide járok félévente, és az se zavar már, hogy mindannyian mezítláb voltunk (szerencsére a lábam frissen volt lakkozva).

Az angol fogorvosok szerintem ki se tudták volna húzni. Nem is tudom, hogy örüljek-e a maradék 27 fogamnak, vagy mind ilyen szopás lesz majd, és akkor a gyökérkezelésről még nem is esett szó. Aki azt állította, hogy az nem fáj egy hazug disznó, soha többé, inkább levágatom a fejem.

Ezután elmentünk motorozgatni, hogy ne legyen teljesen elbaszva miattam a nap, természetesen nem találtuk meg az orchidea kertet, amit akartunk, de kikötöttünk a világ legszuperebb tengerpartján, legalábbis, ami engem illet. Olyan gyönyörű, nagy és ép kagylók, korallok és csigák voltak, hogy csak ámultam. És rengeteg. Továbbá négy thai kisgyerek, akik rögtön odajöttek és segítettek kagylót szedni J. Olyan arik voltak, adtunk nekik cukorkát. Azt hiszem Cs kissé pánikolt, hogy sose végzünk majd, talicska fog kelleni, ráadásul nem is egyedül szüretelek, de azért ő is szedett nekem. Azóta láttam a neten, hogy egy éve betiltották, hogy el lehessen vinni a kagylókat, de hát a boltokban is árulják őket, és különben is a feladott bőröndöt nem nézik majd meg. Ugye? Ugyehe???

Hazafelé piacoztunk mindenhol (nagyon addiktív), ahol ötnél több motor-sátor volt. Az első büdös piacot is megtaláltuk, és most nem is volt szarszag! Alighanem az özönvíz tehetett a bűzről. Oké, most is voltak szagok, főleg a halasoknál, de az engem, vidéki lányt nem zavar. Öregapám a pottyantós budi mögé akasztott nyaranta egy lukas fazekat halfejekkel, hogy legyen házi csontink pecázáshoz. Annak a szaga is durva, de meg lehet szokni (persze, azt nem mondom, hogy érdemes is.)

Ettünk sok pálcikás cuccot, vettünk minden gyümölcsből, amiről nem tudtuk, hogy mi az. Cs kért egy sült gombócot, amiről kiderült, hogy csak egy rizsgolyó, amit az öles néni feltrancsírozott, és mint az etetőanyagot, begyúrta mindenféle cuccal, de Cs-nak nagyon ízlett.

Vettünk, egy darabka duriánt is, hát az valami kegyetlen büdös. Tottyadra rohadt hagyma, lé a kuka aljáról, fesztiválozós hónaljszag. Az íze is ilyen nyomokban, néha meg egész finom, én egyszer éreztem nagyon finom dió ízt, de többnyire édes, vaníliás, viszont amikor azt készülsz mondani, hogy mégis finom, hirtelen lecsap a félig emésztett hagyma íz. Állagra puha, krémes. Nem hinném, hogy a halálos ágyamon duriánért fogok majd könyörögni.

Az egyik strandon beneveztünk thai masszázsra. Éppen tök álmos voltam, ezért szívesen döglöttem volna, viszont féltem, hogy elalszom majd, és nem is élvezem ki a dolgot. Hát el nem aludtam, mert a néni megpróbálta leszedni a bőrt és a húst az összes csontomról! Én azt hittem, hogy majd simogatnak, szeretgetnek, tornáztatnak, erre megpróbált kifilézni. Az elején még úgy voltam, hogy ejha, egy teljes óra, az első öt perc után pedig nagyon bántam, hogy minden végtagomból kettő van. Végig a tűrőképességem határán egyensúlyoztam, hogy meg tudjam állni, hogy ne szóljak, hogy hé ez kurvára fáj, különben is nagyon könnyen kékülök-zöldülök, és ha így gyűrkészi a bőrömet, a striáim száma 90%-al nő, és hullaszállító kell majd, hogy elvigyen. Jobban fájt, mint a fogorvos! Közben énekelgettem magamban, hogy baby please don’t hurt me, don’t hurt me, no more! Az ó áú áú részt legszívesebben ordítottam volna. Cs járni is alig tudott, és nőtt egy nagy púp a sípcsontján. Azért picit örültem, hogy nem csak engem hagytak helyben. Viszont mondtam neki rögtön, hogy foglalom a következő nyaralást, mert az ára össze van spórolva a jövőben be nem fizetett thai masszázsokon.