Napjaim sírkertje

Elbocsátó szép üzenet

 

A Csodálatos Kék Kabáthoz

 

Munka után néha elmegyek turkálózni, főleg kincskeresési és kikapcsolódási céllal, és mert a plázákban kapható gúnyák nem igazán felelnek meg az ízlésemnek, főleg háromszor annyiért, mint amennyiért az aluljáróban vagy a Józsefvárosi piacon árulják ugyanazokat. A héten már épp menni készültem haza a turiból, mert nem találtam semmit, ami megremegtette volna a lábam, amikor valaki visszaakasztott egy kabátot. A Kabátot, Őt.

Elmesélem nektek, milyen is volt. Karcsú derekú, szoknyás aljú, tündéreknek való kabát, ami több rétegből állt, sötétkék alapon még sötétebb csipkeréteggel. Ballonkabát jellegű, hátul az övén szolid, de csinos masnival, az ujja, és a válla is tök szépen kialakítva, és teljesen újnak nézett ki. Meseszép volt.

Aztán megláttam, hogy 10.000,- Ft-ba kerül, amitől rögtön előjött belőlem a smucig Olcsó János, és elkezdett lebeszélni: Hát azért, egy turkálós kabátért mégiscsak sok tíz rugót kiadni, különben sem akartál mostanában kabátot venni! Ugye, nem akarod felpróbálni?! Hát mindjárt leszakad a vállam! (ugyanis a retikülöm üveges sörökkel volt teletömködve, amiket A-tól kaptam) Kurva nagy a sor, itt, mindenki szeme láttára meg csak nem akarsz bénázni egy valag sörrel meg két kabáttal! Úgyse jó rád! Az ujja is tuti hosszú! Amúgy se neked való! Mivel veszed fel, a bakancsoddal meg a mackófüles sapkáddal?!

Szépen kihajítottam magamat az üzletből, és csak két nappal később kezdte el furkálni az oldalamat a kíváncsiság, hogy vajon mennyibe kerülhet a csodás kabát újonnan, hogy van pofájuk egy turkálóban ennyiért árulni. Már volt rá példa, hogy vettem valami menő göncöt, amin még az eredeti papírcímke is rajta volt, és internetes nyomozás során kiderült, hogy a szerzemény több tízezer forintot ér. Az ilyen bizniszektől rögtön dörzsölt üzletasszonynak éreztem magam, és gyorsan felvettem az új ruhát, hogy abban gratulálhassak magamnak a tükörben, illetve ellenőrizzem, hogy büszkeségtől dagadó keblem belefér-e még.

Drágáim, a kabát új árfolyama átszámítva kábé 45.000,- Ft volt. Nagyot fordult a világ velem. Jani a sarokban lapított, én pedig teljesen biztos lettem benne, hogy életem kabátjáról van szó. Gondolatban már az ujja sem tűnt hosszúnak, és bakanccsal viselve is tökéletesnek éreztem (a sapkát azért nehéz kimagyarázni), és az is eszembe jutott, hogy már réges-régen a New girl hatása alatt megígértem magamnak, hogy kapok kék kabátot és cipőt is! A munkaidő végéig tűkön ültem, majd rohantam megmenteni Kabátot az ellenség karmai közül. Amikor beléptem, sajnos nem volt ott, ahol hagytam, ezért elkezdtem végignézegetni a kabátos sorokat, de csak egyesével, ahogy a kaparós sorsjegyen halad az ember. Így az utolsó darab fellapozásáig megvolt a remény. Majd azzal nyugtattam magam, hátha valaki eldugta más ruhák közé, szóval átfésültem az egész helyet, közben pedig szemmel tartottam a próbafülkéből kijövőket, hogy időben leüthessem, ha esetleg valaki Vele jönne ki.

Sehol sem volt. Eltűnt, mint csipkés, divatos, kék szamár a ködben. Csalódottságomban legszívesebben földhöz vágtam volna magam a bolt közepén, és addig hisztériázok, amíg nem hoznak egy ugyanolyat (vagy egy kedvezményes kupont elektrosokk kezelésre). Legalább felpróbáltam volna, most tudnám, hogy jó lett volna-e nekünk együtt… Remélem szarul áll annak, aki meglovasította előlem, és be se tudja gombolni!